Wass Albert: Előhang

Volt egyszer egy ember, az ő háza udvarán oszlopot épített az ő Istenének. De az oszlopot nem márványból faragta, nem kőből építette, hanem ezer meg ezer apró csillámló homokszemcséből, és a homokszemcséket köddel kötötte össze. És az emberek, akik arra járva látták, nevettek rajta és azt mondták: bolond. De az oszlop csak épült, egyre épült, mert az ember hittel a szívében építette az ő Istenének. És amikor az oszlop készen állott, az emberek még mindig nevettek és azt mondták: majd a legelső szél összedönti. És jött az első szél: és nem döntötte össze. És jött a második szél: és az sem döntötte össze. És akárhány szél jött, egyik sem döntötte össze, hanem mindegyik szépen kikerülte az oszlopot, amely hittel épült. És az emberek, akik ezt látták, csodálkozva összesúgtak és azt mondták: varázsló. És egy napon berohantak az udvarára, és ledöntötték az ő oszlopát. És az ember nem szitkozódott és nem sírt, hanem kiment megint az ő udvarára és hittel a szívében kezdett új oszlopot építeni az ő Istenének. És az oszlopot most sem faragta márványból, sem nem építette kőből, hanem megint sok-sok apró homokszemcséből, és a homokszemcséket köddel kötötte össze.

Jónak lenni jó!

Ferences közösségünk december 6.- án, Szent Miklós Püspök emléknapján tartotta imanapját. Mikulásnappal az év azon időszaka vette kezdetét, amikor az ajándékozás, adomány nagy hangsúlyt kap. Az év zárásához közeledve Kiss Szaléz Baráti Köre számvetést készített: Szeptembertől 45.000. forint adományt sikerült gyűjtenünk. 36.000. forinttal támogathattuk a tiszadobi gyerekeket, 9.000. forinttal támogattuk a gálospetri gyerekeket. Jónak lenni jó! Mondja Csaba Testvér és magunk is ezt valljuk.

Szegények karácsonya

Szent András napján kezdett karácsonyi böjtömet Advent első vasárnapján befejeztem. Helyet készítek lelkemben a Megváltó érkezésének. Reggel a Jézus Szíve Templomba siettem, hogy elvégezzem szent gyónásomat. A vasárnapi szentmise után, délután a város szívébe siettem. Együtt akartam ünnepelni Debrecennel. Az Emlékkertben épített Betlehemi jászolhoz vittem ajándékomat, egy keresztet. Az eső ellenére százakkal együtt várakoztam az adventi gyertyagyújtásra. Mellettem, szemmel láthatóan kapatos fiatalember állt, feleségével, két kicsi gyermekével. Főnök, meg tudja mondani, hogy most minek örülünk? Kérdezte tőlem. Elszomorodtam. Vajon, ennek a szegény családnak mit fog üzenni Karácsony? Bizonyára hívogatóbb lesz számukra a hipermarketek „csilivili” ragyogása. Azután szétnéznek a zsebeikben és szomorúan konstatálják, hogy ismét szegényes lesz az ünnepük. Pedig csak Karácsony igazi üzenetét kellene meghallaniuk. Az ünnepi gyertyagyújtással kigyúltak a város ünnepi fényei. De jó lenne, ha eljutnának a legtávolabbi szívekig!

Nyílt levél Kiss Szaléz Baráti Köréhez

A Tiszadobi szociális Szövetkezet nevében szeretném megköszönni támogatásukat! Szövetkezetünk 2009-ben alakult azzal a céllal, hogy azokat a fiatalokat segítse, akik állami gondozásban nőttek fel és családi háttér nélkül kénytelenek életet kezdeni. Ezek a fiatalok két dologban szorulnak támogatásra. Talpon maradásukhoz elsősorban munkahelyre van szükségük, másodsorban pedig egy segítő közösségre. A szociális szövetkezet mindkettőre megoldást adhat. Fő tevékenységi körünk a népi kismesterségen belül a faműves termékek gyártása. Kézzel faragott tárgyainkkal a magyar népművészet értékeit is szeretnénk népszerűsíteni. A debreceni Ferencesek támogatásukkal nem csupán volt gyermekeinket segítik, hanem a gyermekeiket is, akik remélhetőleg így már nem szorulnak állami gondoskodásra. Szeretettel és köszönettel: Illésné Áncsán Aranka Tiszadobi Szociális Szövetkezet nevében