"A boldogok ingét viselem"

Kiss Szaléz Baráti Körének életre hívásának egyik mozgatója Krupa Sándor Kolumbán Atya volt, aki P. Kiss Szaléz segítőjeként érkezett Debrecenbe 1942- ben. Az egykori debreceni ferences ifjúság lelkében máig él szellemisége. Tóth László Atyával, júniusi klubnapunk szervezésekor ezért határoztuk el, hogy felelevenítjük Kolumbán Atya nagycserei kirándulásait, és a Zsuzsi vonattal Kolumbán Emléktúrát indítunk Hármashegyaljára. Június másodika, vasárnap éppen pedagógus napra esett. Napközben csepergős idő riasztott bennünket, de délutánra csodás napsütés köszöntött ránk. A Zsuzsi Erdei Kisvasúttal „átrobogtunk” a Debrecent övező csereerdőn. Hármashegyalján átsétáltunk az erdőn, majd körbeültünk egy asztalt, Laci Atya mesélt Kolumbán Atya életéről, szellemiségéről. Vojt Csaba Testvérem személyes családi emlékeit elevenítette fel, hiszen éveken át aktív levelezésben voltak, az Amerikában élő Kolumbán Atyával. Az elhangzottakból képet kaptunk a ferences életszemléletből. Különösen érdekesek voltak számomra, Merengek Isten tenyerén címmel írt gondolatai Bakti kutyájáról, vagy éppen, egy teknőcről. Gondolatban visszaidézem, hogyan nyilatkozott Kolumbán Atya egy amerikai újságírónak, amikor szóvá tette, hogy lehet az, hogy szerzetes pap létére egyszerű munkás ruhát visel? 94 évesen, halála előtt, napi kilenc órát dolgozott Dewitt Mária kegyhelyének hatalmas parkjában. Mária imádkozó szíve, dolgos keze akarok lenni: „A boldogok ingét viselem”. Ezt a szemléletet kellene sokunknak átvenni, ha 94 évesen boldog elégedettséggel akarunk élni, mint P. Kolumbán. Kiss Szaléz Baráti Köre elhatározta, hogy minden év június havában megszervezi P. Kolumbán Emléktúráját.