Szívvel lélekkel

A zordra fordult tavasz otthonomba kényszerített. Visszagondolok hétvégémre. Gyermeknap nem múlhatott úgy, hogy meg ne keressem gyermekeimet Gálospetriben. Ajándékaimmal felvértezve érkeztem szombaton délben. A Szentháromság Otthonban vidáman fogadtak a háziak. Éppen nagy munkában voltak. Zsuzsa Doktornő és segítői, az otthon minden gyermekét megvizsgálták, egészségi szűrés zajlott. A csapat rendszeresen elvégzi a gyermekek felmérését, hogy időben korrigálhatóak legyenek az eltérések. Így derült ki az elmúlt időszakban Istvánka szívbetegsége, aki azóta már budapesti műtétjére várakozik. Jó volt látnom, hogy az otthon tovább épült, szépült elmúlt látogatásom óta. Az egykori kúriát övező kertben virágok pompáznak, kerti bútorokkal bővültek. A hátsókertben zöldségek, gyümölcsök várják sorsuk beteljesedését. Áldom a Teremtőt, hogy részese lehetek ezeknek a gálospetri emberpalántáknak gondozásában. Hálás vagyok, amiért volt bátorságom kilépni a hétköznapi ember komfortjából, olyan magasságokat megcélozni, amit egészséges testű, lelkű ember is nehezen vállal. Amit anyagiakkal nem tudok segíteni, pótolom szívvel lélekkel. Így teszik segítőtársaim is. Egy ölelés, simogatás sokszor többet jelent minden drága játéknál!